20. TÁPANYAGKIJUTTATÁS AGROTECHNIKAI KÖVETELMÉNYEI. MŰ, ILL. SZERVESTRÁGYÁZÁSI TECHNOLÓGIAI FELADATOK ( ANYAG, MŰVELET, GÉP ). SZÓRÁSNORMA BEÁLLITÁSA.
A kijuttatás minőségének értékelésénél a tápanyagok eloszlását a haladási irányra merőlegesen és azzal párhuzamosan elemezzük. Az eloszlás egyenlőtlenségének mérőszámai:
Xi : háromszori ismétlés során egy mérőhelyen felfogott műtrágyamennyiségek átlaga.
X : a háromszori ismétlés során az összes mérőhelyen felfogott műtrágyamennyiségek átlaga. ( sima X - szel jelölöm )
n : a mérőhelyek száma
Xi - X : A
ˇ közepes eltérés ( ek ) - megengedett értéke 10 %:
ek = 1 / X Σ /A / 100
n
ˇ variációs tényező ( VK ) - megengedett értéke 15 %
VK = 1/X Σ A2 100
n-1
ˇ legnagyobb eltérés ( e max. ) megengedett értéke +- 20 %:
e max. + = Xi max - X 100
X
e max. - = X - Xi min. 100
X
MŰ ÉS SZERVESTRÁGYÁZÁS:
SZERVES:
Szervestrágyák fajtái:
ˇ Alom nélküli tartáskor - higtrágya
ˇ Almozott tartás - almos trágya
Trágyalé és higtrágya
Trágyalé: A vizhez hasonló, jól szivattyúzható, könnyen kilúgozódó, gyorsan ható trágya, öntözőberendezéssel kijuttatható ( 10 - 14 m3 / Ha ).. Rétek, legelők kezelésére, silónövények táplálására alkalmas.
Higtrágya: Sűrűbb, szárazanyag tartalma max. 30 %. 1:1, 1:4 - higitásban kijuttatható. Kezelni kell. A kezelés fázisai:
ˇ gyűjtés
ˇ tárolás
ˇ előkészités
ˇ fázisbontás - A szilárd és folyékony fázis szétválasztása.. Hatóanyagtartalma 0.1 - 0.5 m/m%
ˇ homogenizálás
A trágya kijuttatható öntöző és trágyaszóró gépekkel egyaránt.. Kijuttatható esőztető és felületi öntözéssel, vagy felületi injektálással ( boronával való bedolgozás )..
Alkalmazható legelő, gyümölcs, nyárfa, fűzfa stb… tápanyagpótlására..
TARTÁLYKOCSIK
csigás keverővel ellátott: Munkaszélessége 8 - 10 m. Fontosabb részei: TLT - ről kivezető tengely, szórólapát a csapágyazott tengelyen, szabályozószelep.. RAJZ:
zagyszivattyús:
csavarszivattyús: A csavarszivattyú részei egy forgórész és a csavarmenettel ellátott gumiház. A forgórész menetemelkedése eltér a gumiházétól, igy továbbitja a higtrágyát..
forgólapátos: Fontosabb részei:
ˇ lapátkerék
ˇ zagyszivattyú
ˇ lapátkerék ( 2 )
ˇ láncmeghajtás
ˇ hidraulikus munkahenger
Felszivás után a tartály egy munkahenger segitségével elfordul, a zagyszivattyú megakadályozza az anyag kifolyását. 2 db. RAJZ:
Hátulnézet:
Oldalnézet:
kompresszeros szivó - nyomó rendszerű tartálykocsi ( szippantó ): Főbb részei:
ˇ rotációs kompresszor ( u.a., mint a forgólapátos hidraulikus szivattyú )
ˇ váltószelep ( Átváltva levegőt fúj ki a szabadba a tartályból azért, hogy ha a tartály úszószelepe zárja a benyomó csövet, a szivattyú ne ide nyomja a levegőt.. )
ˇ tartály ( A levegő ide 0.5, 2.5 Bar - ral érkezik.. )
ˇ tányéros szóró
ˇ úszószelep
A tányéros szórószerkezet mellett alkalmaznak még szórókeretet és ejtőcsöveket is..
RAJZ:
Istállótrágya: áll: bésár + vizelet + alomanyag , erjeszteni / kezelni kell:
Erjesztési módszerek:
ˇ lapos trágyateregetéses
ˇ szakaszos trágyakezelés: A trágyakazal 4 * 20 - 25 m - es. Magassága 3 m ( eddig rakják folyamatosan a kikerülő friss trágyával , majd leföldelik ). A 3 m - es magasságokat hosszúsági szakaszonként érik el, igy hátul mindig érett trágyát kapsz.
A trágyakazlakat általában kibetonozott területre rakják, a kazal alján csatorna található a trágyalé elvezetésére.
Kijuttatás istállótrágya - szóró gépekkel.
Teritési technológiák:
ˇ egyfázisú: Egy gép végzi a szállitást és a kiszórást is..
ˇ kétfázisú: no comment
Rakodógépek:
ˇ forgótornyos
ˇ forgógémes
MŰTRÁGYÁK:
Erősen korrózió okozó készitmények.. halmazállapot szerint van:
ˇ gáz ( folyékony NH3 )
ˇ folyadék ( sűrűsége 1 kg / dm3, 28 - 40 % hatóanyag ) - kijuttatás permetezőgépekkel - levegőből / földről
ˇ szilárd ( sűrűsége 0.8 kg / dm3, 30 - 60 % hatóanyag ) - kijuttatás műtrágyaszóró gépekkel
egyszerű
kevert
gyárilag ( A szemcsék azonos összetételűek - ez a jobb.. )
helyszinen
Fontos tulajdonságok:
ˇ szemcsemegoszlás
ˇ higroszkóposság
Szilárd műtrágyázás technológiája:
Fázisok:
- előállitás
ˇ szállitás
ˇ tárolás / kezelés
ˇ kijuttatás
Szállitás: A 90 - es évekig vasúton, utána közúton is.
Tárolás:
ˇ zsákosan vagy ömlesztve ( nem túl jó )
ˇ tárházas ( no ez a király ): lehet:
körsiló
tégla keresztmetszetű ( 50 - 60m 18 - 24m ) ez 1000 vagonos tárház - 10000 t . Lehet magas vagy alacsony épitésű..
magas: anyaga fa, a magasság - szélesség aránya 1 : 2
alacsony: anyaga vasbeton, a magsság - szélesség aránya 1 : 4
Betárolás:
A vagonból ki: csigás kihordóval ( 1 csigapár hordja ki egy garatba ). A garatból vizszintes szállitószalagra, majd rekeszes, ferde felhajtóra, majd felsőpályás ( 60 cm vastag szalag ) szalagra kerül az anyag.. A tárházba potyogás lekotróekével vagy ledobókocsival történik…
Műtrágyaörlő gépek: Örlőhengerek apritják a nagyobb rögöket.
Keverőgépek:
Tömegarányos keverőgépek:
- gravitációs keverőtorony: A leeső műtrágyát terelőlapok / kúpok homogenizálják..
ˇ csigás és dobos keverők
A tömegarányos keverők szakaszos üzeműek…..
Térfogatarányos keverőgépek: Folyamatos keverést biztositanak. A keverőszalag keverőelemekkel kever, mig a keverőcsiga azt hiszem értelemszerű.. A keverés mértékét az adagolószalag sebessége, az adagolórés nagysága és a csiga sebessége határozza meg..
21. SZILÁRD MŰTÁGYA KIJUTTATÓ GÉPEK SZERKEZETI FELÉPITÉSÉNEK ALAPELVEI, KONSTRUKCIÓS JELLEMZŐK. SZÓRÓSZERKEZETEK MŰSZAKI MEGOLDÁSAI. SZÓRÁSNORMA BEÁLLITÁSA.
A szórógépeknek 50 - 4000 kg / Ha mennyiséget kell tudniuk kiszórni.
Felszinre:
Mechanikus szállitás és szétosztás elvén működő gépek………
Az ilyen tipusú szórók tartálya mindig V - alakú a boltozódás ellen, hátul szélesebb, oldalt keskeny..
L - tartály szélessége
H-szórószerkezet szélessége
B - munkaszélesség B = H = L
Szórótányéros: ( preciziós kijuttatás ) RAJZ:
Kijuttatás beállitásai:
ˇ szórótányér fordulatszámával
ˇ tolózár állitásával
A tányérok fölött újjak vannak, melyek lesöprik róla a trágyát…
b. ) Lengőrostélyos:
A tartály alsó lemeze egy TLT - hajtott lengő rostély, alatta egy rács van, amin keresztül kihullik a műtrágya..
c. ) Csigás: ( Kivételesen , itt a tarály hossza több, mint a szélessége. )
A tartály alatt TLT - hajtott forgó csiga van, melyre szállitószalaggal vagy gravitációs úton visszük rá az anyagot.. Van jobb és bal menetű csiga is. A csigamenet rései, a csiga közepétől kifelé nőnek. A csiga helyett használnak szállitószalagot is. A gép munkaszélessége 6 - 9 - 12 m….
Szemcsék röpitésével működő gépek…..
) Röpitőtárcsás: ( Van függesztett, vontatott és teherautóra szerelt változata is … )
1 vagy 2 db. tárcsa van a műtrágyaadagoló résekhez felszerelve.. Az adagolóréseket tolózár szabályozza. A tartály aljáról az anyagot TLT - ről hajtott szalag vagy kaparóléc viszi ki. A szórótárcsa meghajtása TLT - ről vagy hidromotorról történik. Fordulatszáma 600 - 1000 1 / perc.. Ez a fordulatszám nem állitható. A tehergépkocsira szerelt változatoknák, a teherautó kerekéhez dörzskerék nyomódik és ez hajtja a lehordószerkezetet. A tárcsák magassága 90 cm, a tárcsák előre dőlnek és hátulnézetből is szöget zárnak be egymással. A tárcsákon levő lapátok lehetnek Z, csavarvonal vagy sik alakúak. A ráadagolás helye némely gépeknél állitható. A gép munkaszélessége 16 - 24 m. Az iskola gépének leirása:
A traktorhoz 3 - ponton csatlakozik. A vonókarok 2 furatba tehetők. Az alsóba, ha kifejlett növényt trágyázunk, a felsőbe, ha a talajt .. A tartályba rács van, mely véd a szennyeződések, a boltozódás ellen és segitséget ad a zsákból való üritésnél.. A tartály 2 felé van osztva, alul kavarótengely található kavaróújakkal. ( A két tárcsa nem cserélhető fel.. ) A ráadagolás a tárcsa palástjára állitható tolózárral történik, a tárcsák meghajtása a TLT - ről, fogaskerékhajtással történik. A tolózárak állitása hidraulikus munkahengerrel történik, de a rés nagyságát kézikarral szabályozhatjuk. A szórótárcsák alakja lehet sik vagy kúpos. A lapátok vége fölhajtható, igy messzebbre dob. A lapátok, nem a tárcsa középpontjába mutatnak, kitérőek.. A piros tárcsán a lapátok hossza is állitható. A rés ( műtrágyaadag ) ellenőrzése vödörrel történhet, a sebesség és a kiadagolt tömeg függvényében. Táblaszéli szórásnál védőernyőt használunk. Más tipusú gépeknél egy tárcsán 3 vagy 6 lapát is lehet, sőt ezek némely esetben át is szerelhetők.
) Lengőcsöves: A tartályból az anyag, 2 db állitható résen áramlik ki. Innen a trágya egy körbeforgó keverőtányérra kerül, majd a szórócsőbe. A szórócső végén ütközőlap van. A szórócsövekek TLT hajtás lengeti 100 - 120 fokos szögben, 540 1 / perc sebességgel. Ez a fajta főleg fák trágyázására alkalmas..
Pneumatikus szórógépek
) Osztott adagolású:
ˇ RAJZ: ( bütykös adagolós )
ˇ RAJZ: ( lehordó szállitószalagos )
) Központi adagolású gépek: ( Pneugran )
A leveg egy csövön keresztül áramlik fölfelé a ventillátorból. A csőbe 2 oldalon ( résen ) áramlik be a műtrágya, ami aztán egy ütközőkúpnak ütközve, 8 felé áramlik. A 8 elosztócső , egy 12 m - es szórókeretre van erősitve. A csövek végére szórófejek vannak szerelve. A ventillátor erősségét ( TLT ) folytószeleppel lehet állitani. Az adagolórések csapszeggel állithatók. A tipusról fontos tudni, hogy üzem alatt a tartályt egy munkahenger fokozatosan emeli, hogy a műtrágya áramlása zavartalan legyen..
22. A SZÁLAS ISTÁLLÓTRÁGYA RAKODÁSÁRA ÉS KISZÓRÁSÁRA SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK FELÉPITÉSE ( EGY ÉS KÉTMENETES TECHNOLÓGIA ), SZABÁLYOZÁSI LEHETŐSÉGEK.
Teritési technológiák:
ˇ egyfázisú: Egy gép végzi a szállitást és a kiszórást is..
ˇ kétfázisú: no comment
Rakodógépek:
ˇ forgótornyos
ˇ forgógémes
RAKODÓGÉPEK:
forgógémes rakodók:
ˇ hátul függesztettek vagy vontatottak
ˇ mechanizmusa hidrosztatikai jellegű
ˇ álló helyzetben rakodnak, a kinyúló és elforduló gémkar billenőnyomatékának ellensúlyozására talpakra támaszkodnak
ˇ körülfordulási szöge 200 - 380 - fok
ˇ emelőképessége 3 - 20 kN
ˇ munkaeszközei: kanál, markolóvilla, horog
homlokrakodók:
ˇ a feltöltéshez és üritéshez az erőgéppel manőverezni kell
ˇ emelőképesség 5 - 20 kN
ˇ magasság 3 - 3.5 m
ˇ általában traktorokon található, de van önjáró kivitele is
ˇ munkaeszközei: kanál, tolólap, rostélyos kanál, emelővilla
kétmenetes technológia:
A szórógép kiszolgálása billenő rakfelületű traktorvontatású pótkocsival vagy tehergépkocsival történik.
Kijuttatás gépei:
Hátraszóró, vizszintes szóródobbal:
Munkaszélessége 2 m, megegyezik a pótkocsi szélességével. Részei:
ˇ kaparóléces lehordólánc: A lánc hajtása történhet fokozatmentesen hidromotorral vagy TLT - ről, a kilincsmű szakaszosan üzemelteti a láncot.
ˇ Alsó teritődob..
ˇ Felső maródob..
Hátraszóró, függőleges szóródobbal: Munkaszélessége 5 - 6.5 m , az átfedések miatt.. A szórásszélesség 7 - 9 m. A gép szerkezete az előzőhöz hasonló, csak függőleges maródobrendszerrel rendeékezik…
Oldalrahordó: Munkaszélessége 7 - 9 m. Töltéskor a rakfelület , hidraulika segitségével földig leengedhető, igy billenő pótkocsival tölthető. A lehordólánc oldalra halad és a dobok is oldalt helyezkednek el…
Láncos szóródobos gépek: kb. 1 / 4 - részével nyitott hengertartály --- itt kell pakolni.. Munkaszélessége 3 m. Hátul egy lánc forog tépőfogakkal és ez szórja szét a trágyát…
A szórásnorma beállitása a lehordólánc sebességének állitásával történhet….
23. VETÉSI MÓDOK, VETŐGÉPEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK. A VETŐGÉPEK CSOPORTOSITÁSA. MECHANIKUS RENDSZERŰ SZEMENKÉNTVETŐGÉPEK.
Vetés módjai:
ˇ sorba ( gabonavetés - gabonavetők )
ˇ szórva ( röpitőtárcsa stb… )
ˇ szemenként ( nagy sor és tőtávnál )
ˇ sávos - szalagos vetés
Vetőgépekkel szembeni követelmények:
ˇ sortávolság betartása
ˇ tőtáv betartása
ˇ vetési mélység egyenletessége
ˇ szórásnorma tartása ( t / Ha )
ˇ ne roncsolja a magot
ˇ gyorsaság
ˇ nagy teljesitmény
ˇ kis taposási kár
A magfelfogás elve szerint csoportosithatók:
ˇ mechanikus ( max. 6 km / h -s sebesség )
ˇ pneumatikus ( 12 km / h - s sebesség )
ˇ kombinált rendszerű gépek….
mechanikus szemenkéntvető gépek:
Peremcellás , soronkénti magládával:
A láda alján forgó tárcsa van, ebben vannak a magcellák ( lyukak ) , ahol a mag kiesik. A tárcsán takarólemez van egy nyilással. Működése:
Tárcsa forog - egy lesodróújj egy szemet hagy a tárcsán - egy kilökőújj kilöki a cellából - a szem a takarólemez kimeneti nyilásán kiesik.. Az ilyen gépek hajtása többféle:
ˇ soronként ( talajtömöritő kerékről )
ˇ központi - TLT - ről
A gép tőtávolsága változtatható:
ˇ cellák változtatásával
ˇ tárcsa sebességével
ˇ takarólemez cseréjével
Cellás korongos:
Egy korong palástján vannak a cellák, és ebbe ülnek bele a magok. Két fajtája van:
1.: részei:
- lesodróhenger
ˇ tartály
ˇ henger
ˇ kilökőkés
2.: részei:
ˇ vályú
ˇ tárcsa ( kilökőújjal -- oldalt fogazva - ezek a cellák ) A magok gravitációs ( centrifugális ) úton esnek ki a gépből.. A magok mindkét esetben körpályán mozognak…..
Vizszintes tárcsás vetőgépek:
Ezek a gépek, kukorica vetésére alkalmasak. A tárcsa a tartály alján helyezkedik el, rajta furatok találhatók. A magok a forgó tárcsa furatainak alsó zárófelületének megszűnése után lehullanak. A kiesést a kilökő kerék segiti elő.
Mechanikus , szalagos vetőszerkezet:
A szemenkénti vetést, egy furatokkal ellátott , végtelenitett szalag végzi. A magok a furatokból gravitációs úton esnek ki. Hátránya, hogy a sebesség növelésével csökken a vetés egyenletessége.
24. A SORVETŐGÉPEK ÁLTALÁNOS FELÉPITÉSE, VETŐSZERKEZETÜK, A MAGADAGOLÁS SZABÁLYOZHATÓSÁGA.
Vetőgépek fő részei:
ˇ magláda a vetőszerkezettel ( Általában V - alakú .. )
ˇ tölcsér
ˇ magvezető cső: ( tölcséres, teleszkópos, spirál, gégecső tipusai vannak ) Ez a barázdába dobja a magot..
ˇ csoroszja: ( tompa, hegyes és bárd alakú fajtái vannak ) A negyedik fajta a tárcsás borona. A tárcsák néha csapágyazva vannak. Fajtái:
A siktárcsák egymással szemben helyezkednek el V - alakban..
Ikersoros tárcsák..
A sor végén a csoroszjákat ki kell emelni. Kiemelésnél egy körmöskapcsoló oldja a vetőtengely hajtását, a vetés leáll. Szállitási helyzetben a munkahengert támasztócső tehermentesiti . A csoroszják rugós vonószárra vannak erősitve..
ˇ magtakaró ( Talajtömöritő kerék, a csoroszja által nyitott barázda betakarásáról gondoskodik.. )
ˇ nyomjelző berendezés
ˇ vázszerkezet
ˇ járókerekek
ˇ vonószerkezet
ˇ kapocsgerendák: A csoroszják ezen tolhatók..
Vetőszerkezetek:
Csavarórendszerű gépek: A vetőgépeknél általános V - alakú magtartály van rászerelve, mely véd a boltozódás ellen. A tartály alján soronkénti kivágás van. A vetőszerkezet hajtása a járókerékről történik.
ˇ lapátkerekes: Oldalt folyik ki a mag…
ˇ sántakerekes: Egy csigalevél az alatta levő szabályozható résen löki ki a magot.
Meritőrendszerű gépek:
ˇ Meritőkorongos: Ezeknél egy meritőkorong viszi az anyagot a szabályozható réshez.
ˇ Meritőkanalas: Egy tárcsa , melynek 2 oldalán kanalak vannak. Az anyagot a szerkezet, szabályozható résekhez továbbitja. Zöldségmagok vetésére alkalmas.
ˇ Meritővályús: A vályúk egy, a keréken levő billenthető tölcsérbe adagolják a magot. A vályú hossza állitható, ezzel szabályozható a magmennyiség.
Tolórendszerű gépek:
ˇ Tolóhengeres: A tartály alatt a vetőházban egy sima és egy bordázott henger van. A sima henger nem forog. A 2 henger kapcsolható . A tengely eltolásával a bordák hossza állitható ( magmennyiség állitás ).
ˇ Tolóbütykös ( bütykös adagolós ): Az elv ugyan ez.. A bütykös vetőhenger forog, alatta egy ütközőlemezen támaszkodó lefolyónyelv van. A lefolyónyelvek egy tengelyen vannak, a nyelv és a tengely közti rés állitható. A nyelvet rugóval rögzitik a tengelyhez. A hengerek is egy tengelyre vannak felfűzve ( lehúzhatók ) - ezek a vetőházban vannak. A vetőhengerek mintázata a magmérethez igazodik. A magméret tolózárral állitható, egy - egy vetőelem külön - külön el is zárható vele. ( Ilyen a Lajta vetőgép… )
25. PNEUMATIKUS RENDSZERŰ SOR ÉS SZEMENKÉNTVETŐGÉPEK.
Pneumatikus sorvetőgépek:
- Mennyiségi szabályozású, pneumatikus vetőgépek: Felépitésük - ventillátor - cső ( ide nyilik a magadagoló ) - elosztókupok - vetőszerkezet Ezek a gépek direktvetésre is jók. Egy záróelem forgatásával lehet nyitni / zárni a magadagolást és állitani a magméretet. A légáramba egy változtatható fordulatszámú adagolókerék viszi a magot. Tartályuk sorvetőknél osztatlan, szemenkéntvetőknél osztott. A magokat a légáram közvetlenül a csoroszjákhoz sodorja.
- Központi adagolású pneumatikus sorvetőgép: Működése hasonlóképpen leirható, csak az adagolókerék helyett egy bütykös adagoló dolgozik.
Pneumatikus szemenkéntvetőgépek:
Fajtái: - szivó
ˇ nyomólevegős gépek
Szivó:
Egy szivott és egy atmoszférikus teret találunk benne , a kettőt egy furatokkal ellátott tárcsa választja el. A normál nyomású térbe a magok egy nyiláson át jutnak a magtartályból. A nyomáskülönbség hatására a magok feltapadnak a furatokra és mindaddig ott maradnak , mig a tárcsa el nem éri a kiejtés helyét. Itt a szivás megszűnik és a mag leesik. A többszörös vetést lesodrókefével vagy ütközővel lehet elháritani. A magméret változtatását úgy , mint a többi tárcsás gépnél , a tárcsa cseréjével lehet elérni.. Ha a gép furatai tölcséresek, nem kell kalibrált vetőmagot használnunk. A szivóventillátor hajtása a tömöritőkerékről jön, lánchajtással. A kereket egy rugó nyomja a talajra, hogy nehogy változzon a szivás.
Nyomólevegős központi dobos vetőgép:
Egy nagy központi tartály van. A légsűritő túlnyomást idéz elő a tartályban. A levegő a vetődob ( egy oldalról zárt ) furatsorán és a magvezető csöveken nagy sebességgel kiáramlik, majd a nagyméretű központi magtartályból egy szabályozható nyiláson át vetőmag kerül a 6 vagy 8 furatsorral ellátott , vagyis annyi sort egyidőben kivető vetődob belsejébe. Ha egy furatba több mag is tapad, akkor a többletmagot egy lesodró kefe sodorja le. A vetődob felső részén egy gumi hengersor van jelen , ami a megfelelő pillanatban megszűnteti a nyomáskülönbséget, igy a mag kiesését eredményezi a furatokból. A mag további útja: soronként tölcsér - magvezető cső - csoroszja - talaj..
27. PERMETEZŐGÉPEK SZERKEZETI ELEMEINEK ( KEVERŐBERENDEZÉSEK, SZŰRŐK, SZABÁLYZÓK ÉS VEZÉRLŐ ARMATÚRÁK, FOLYADÉK ÉS LÉGSZÁLLITÓ BERENDEZÉSEK ) RENDSZERE, KONSTRUKCIÓS JELLEMZŐI.
KEVERŐSZERKEZETEK:
mechanikus: Kevés löttynél nem jó. Rajz:
hidraulikus: A keverés technikája szerint kétféle lehet:
vagy egy külön ág viszi vissza az anyagot
vagy a szabályozószelep visszavezetése kever
fajtái:
ˇ fúvóka: A keverési intenzitása 2 l / min
ˇ injektor: részei - injektorház és egy benne lévő fúvóka. Kicsi a l / min, de nagy az áramlás sebessége.. Lapos tartályoknál 3 ágú injektort használnak.
ˇ Perforált csövű: A keverést egy szelepekkel ( lyukakkal ) ellátott , a tartály alján elhelyezkedő hosszanti cső végzi..
Pneumatikus: Ritkán használjuk, mert a permetlé felhabosodhat a tartályban. Kompresszor kell hozzá.
SZŰRŐRENDSZEREK: ( A szűrők mérete fokozatosan csökken.. )
ˇ Beöntőszűrő: nagy, durva szűrő. A beöntőnyilás alakjához igazodik.
ˇ Szivószűrő: A szivattyú előtt van, az áramlás iránya rajta fel van tüntetve. Egy külső merevitő és egy belső finom szűrőből áll. Általában fém. Öntisztitók, tehát maga a lé mossa le róla a szennyeződést.
ˇ Szűrőkosár: Önfeltöltéskor használják.
ˇ Nyomószűrő: A szivattyú után használjuk.
ˇ Elemi szűrő: A szórófejben található..
A szűrők résszámát a MESH - féle számmal jellemezzük ( 1 col hosszegységre eső rések száma )….
SZIVATTYÚK:
2 nagy tipusuk van:
ˇ térfogat kiszoritásosak:
szelepes, szakaszos állitásúak ( dugattyús , membrán )
szelep nélküli, folyamatos szállitásúak ( görgős, lapátos, fogaskerék, csavar - szivattyúk )
ˇ örvényszivattyúk ( centrifugál stb… )
MEMBRÁNSZIVATTYÚK: A forgórész oldalirányú erőit vezető dugattyú továbbitja a membrán felé.
- mechanikus működtetésű: A folyadékkal egy mozgó gumitárcsa érintkezik és a szelepek. Rajz:
ˇ olajközvetitésű: rajz:
ˇ membrándugattyús: Itt is olaj közvetit a rendszerben, de a dugattyú a membránhoz csapszeggel van rögzitve. Teljesitménye max. 40 Bar. A tetején egy légüst egyenliti ki a folyadékáramlást, mivel a szállitás elvileg szakaszos. Szivás ütemben tágul, nyomó módban pedig nyomja a benyomott levegőt.
DUGATTYÚS SZIVATTYÚK:
A dugattyú anyaga lehet fém vagy gumi. Fajtái:
ˇ 3 elemes: A dugattyú mindkét oldalán szivótér tér. Meghajtása forgattyús hajtóműről történik. A forgattyús hajtóműről egy vezető dugattyú veszi át az oldalirányú erőket, majd adja tovább a hajtást.
ˇ Görgős szivattyú: A görgő acélmagból + teflon boritásból áll. A szivóház egy belül hengeres tárcsa, benne hornyokban görgők találhatók. Forgás közben a görgők, a centrifugális erők hatására a változó nagyságú szivótér falához szorulnak, igy az egyik oldalon szivó, a másikon nyomó hatás alakul ki . rajz:
ÖRVÉNYSZIVATTYÚK:
Centrifugálszivattyú : max. 10 Bar.. A lapátkeréken a lapátok hátrahajlók. A lapátokra kerülő anyag a lapátok peremére kerül ( centrifugális erő miatt ), miközben a lapátok közti rés és az egész szivótér is nő. A folyadék érintőlegesen távozik a rendszerből.
Örvényszivattyúk: Nincsenek szelepek, a nyomást a légköri levegő súlya adja. Max. 5 Bar nyomást képesek produkálni. Szántóföldi gépekben alkalmazzák őket.
ˇ oldalcsatornás, periférikus járókeretű szivattyú: A folyadék bevezetése periférikus. Az oldalcsatorna a kifolyónyiláshoz vezet. A gát nem engedi a folyadékot visszaáramlani. Rajz:
NYOMÁSMÉRŐK:
ˇ bútorcsöves
ˇ tányéros
ˇ tárcsás
CSAPOK:
ˇ golyós csap
ˇ kúpos csap
Működtetésük lehet kézi vagy elektromos, ezen belül is lehet:
ˇ motoros
ˇ mágneses ( a mágnes behúz, a szelepszár elmozdul )
TÖMLŐK:
ˇ szivó: Mindig merevitett gégecső..
ˇ nyomó: Több rétegűek, textil merevitéssel..
TÖLTŐBERENDEZÉSEK:
ˇ keverők
ˇ injektorok
LÉGSZÁLLITÓK:
Szállitólevegős gépekben ventillátorokat alkalmazunk:
ˇ radiálventillátor: Elve ugyan az, mint a centrifugálszivattyúnak.. A levegő tengelyirányban megy be és sugárirányban távozik.
ˇ axiálventillátor: Nagy méretű, kevés lapátból álló ventillátor, a levegő tengelyirányban megy be és sugárirányban megy ki.
ˇ Dobventillátorok: Az előző kettő előnyeit egyesiti..
Rajzok a 233 . oldalról:
SZÓRÓFEJEK:
Hidraulikus cseppképzés:
ˇ cirkullációs: Benne csigabetét vagy pörgetőkamra ( a folyadék érintőlegesen megy be ) van. A harmadik tipusa a kúpsugaras, ahol a pörgetőtest és a fúvóka távolsága állitható, igy változik a szórási szög. Az ilyen tipusó szórófejeknél a permetléfüggöny kúp alakú.
ˇ Ütközésés:
Felületütközéses: rajz:
Folyadékütközéses: rajz: ( a rés ék alakú )
Mechanikus cseppképzés:
ˇ rotációs:
ˇ tárcsás: rajz:
ˇ légporlasztásos: A folyadék egy szórógombára megy , a levegő a gomba pereméről leszaggatja a cseppeket.
Poradagolók:
ˇ huzalspirálos: részei:
- huzalspirál
ˇ lapátkerék
ˇ állitható rés
ˇ ventillátor
ˇ szalagos
ˇ tárcsás
ˇ csigás
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
