Az erőátviteli berendezések feladata a motor hajtóenergiájának közvetitése az erőgép járószerkezete és a TLT - számára.

 

Tengelykapcsolók:

Oldható kapcsolatot biztositanak a motor és a sebváltó között. Használni kell:

ˇ                               induláskor ( összekapcsolás )

ˇ                               sebességváltáskor ( szét, majd összekapcsolás )

ˇ                               fékezéskor ( szétkapcsolás )

ˇ                               megálláskor ( szétkapcsolás )

 

 

ˇ                               a motor főtengelyére szerelt lendkerék, melynek a tengelykapcsoló felöli oldala sima.

ˇ                               ház: a lendkerékre csavarokkal van felerősitve

-     gyűrű alakú nyomótárcsa

ˇ                               sebességváltó hornyos bemenő tengelye

ˇ                               kapcsolótárcsa: mindkét oldalára surlódóbetétet szegecselnek

 

kapcsolószerkezet részei:

ˇ                               az összeszoritóerőt biztositó rugók ( spirál vagy tányérrugók )

ˇ                               nyomócsapágy és a hozzá kapcsolódó:

 kiemelő villa

működése: Nyugalmi helyzetben a rugók , a nyomólappal a lendkeréknek szoritják a kapcsolótárcsát, igy ha a motor üzemel , a lendkerék magával viszi a kapcsolótárcsát, igy a hajtás átadódik a sebváltónak.

A pedál benyomásakor: összekötő rudazat - kiemelővilla ( kétkarú emelő ) - a kiemelőcsapágyak elcsúsznak a tengelyen a lendkerék felé - a csapágy megnyomja a kiemelő karokat - a nyomólap eltávolodik a kapcsolótárcsától - a rugók összenyomódnak, a kapcsolótárcsa és lendkerék közti összeszoritó erő megszűnik, a lendkerék tovább forog, a kapcsolótárcsa a kimenő tengellyel együtt megáll. Ez az oldott állapot addig áll fenn, mig a pedált benyomva tartjuk. 

 

Kettős működtetésű, kéttárcsás tengelykapcsolók: 2 surlódótárcsájuk van,melyek közül az egyik a járószerkezethez, a másik a TLT - hez továbbitja a hajtást. Zárt rendszerben a lendkerékkel együtt forog a két tárcsa. A tengelykapcsoló benyomásakor az egyik kapcsolótárcsa oldódik, megszűnik a járószerkezet hajtása, a pedál tovább nyomása hatására a másik tárcsa is old, megszűnik a TLT - hajtása is. A tengelykapcsoló zárása forditva történik.

 

Többtárcsás tengelykapcsolók:

ˇ                               száraz: főleg lánctalpasok kormányszerkezetébe

ˇ                               olajos

ˇ                               mechanikus

ˇ                               hidraulikus tárcsás tengelykapcsolók

 

SEBESSÉGVÁLTÓK:

A gépek különböző haladási sebességet és vonóerőt igényelnek, amihez az üzemeltető gépnek igazodnia kell. Ehhez szükséges, hogy megfelelően tudjuk változtatni a hajtott kerekek fordulatszámát és nyomatékviszonyait. Ehhez hajtásmódositó áttételeket, sebváltókat kell alkalmaznunk. A sebváltó biztositja:

ˇ                               a gép sebességének és vonóerejének tág határok közti változtatását

ˇ                               a gép hátramenetét

ˇ                               a motor és hajtott kerekek közötti kapcsolat tartós megszűnését ( üres fokozat )

 

Előtéttengelyes: 3 tengelye van, a hajtó és hajtott egy vonalban van és alattuk van az előtéttengely. A hajtó és előtét közt állandó kapcsolat van, az előtéttengely fogaskerekei rögzitettek, az áttételek a bordás kimenőtengely fogaskerekeinek eltolásával kapcsolhatók. A legnagyobb fokozat a be és kimenő tengely összekapcsolásával nyerhető. Rajz:

 

Szorzóváltó: A ház osztott. A bemenő tengely felöli házban történik a fokozatok kapcsolása, a szorzóház 2 áttételével megkétszerezhető a fokozatok száma. Rajz:

 

Bolygóműves váltó: rajz:

 

A fogaskerekes sebváltókban a hajtásmódositó fokozatok megoldásai:

ˇ                               csúszó fogaskerekes: Az egyik fogaskerék tengelyirányú elcsúsztatásával jön létre a kapcsolat.

ˇ                               kapcsolókörmös: Az egyik tengelyen rögzitett fogaskerék, a másikon szabadonfutó fogaskerék van elhelyezve. A kapcsolat a kapcsolóhüvely elcsúsztatásával jön létre.

ˇ                               gömbcsuklós kapcsolószerkezet: a fogaskerekek, kapcsolóhüvelyek mozgatására alkalmazzák őket. ( pl.: váltókar ( gömbcsukló ) - tolórúd - kapcsolóvilla - kapcsolóelem

 

Sok mai munkagépnél találkozhatunk fokozat nélküli hidrosztatikus hajtással.

 

9. DIFFERENCIÁLMŰ, VÉGLEHAJTÁS, TLT, KEREKES TRAKTOROK KORMÁNYZÁSA, KORMÁNYMŰ MEGOLDÁSOK, JÁRÓSZERKEZET, NYOMTÁV ÁLLITÁSA.

 

DIFFERENCIÁLMŰ: Kanyarodáskor a kerekek különböző utat tesznek meg egy időben, melynek oka a kanyarodási sugarak különbözősége. A kerékcsúszás elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a kerekek különböző fordulatszámmal birjanak, erre szolgál a kiegyenlitő / differenciálmű. Kiegyenlitőket csak a hajtott kerekek közé kell épiteni.

A hajtott kerekek tengelyét osztottan készitik és a 2 féltengely közt van a diffinű. A kiegyenlitő házban egy tányérkerék van kapcsolatban a sebváltó kimenő tengelyének kúpfogaskerekével. A tányérkerékre szerelik a bolygóházat, melyben egymással szemben vannak a bolygókerekek, melyek a féltengelyek végére szerelt kúpfogaskerekekkel , zárt hajtásláncot alkotnak.

Működés: Egyenes menetben a bolygókerekek együtt forognak a tányérkerékkel, a 2 féltengely azonos fordulatszámmal forog. Kanyarodáskor a bolygókerekek saját tengelyük körül is elfordulnak, igy amennyivel lassabban forog a belső járókerék, annál gyorsabban a külső.

Differenciálzár: egyszerű körmös kapcsoló, mellyel a 2 féltengely összeköthető. Csak egyenes menetben lehet használni.

 

VÉGLEHAJTÁS: Erőgépeknél célszerű a kiegyenlitőmű és a kerekek közé egy fordulatszámcsökkentő - nyomatéknövelő áttétel beiktatása. Fajtái:

ˇ                               homlokfogaskerekes

ˇ                               bolygóműves

 

TLT: A gép hátsó hidjából kinyúló bordás tengelycsonk, melyről a hajtás kardántengellyel vihető át. Hajtása ki - be kapcsolható motorarányos vagy járókerékarányos.

ˇ                               motorarányos: A hajtást a sebváltó bemenő tengelyéről ágaztatják le. ( a 2 szabványos fordulatszám 540 és 1000 1 / min )

ˇ                               járókerékarányos: A sebváltó kimenő tengelyéről vezethető le.

 

 

Tengelycsonk kormányzás: Az irányvált. a kormányzott kerekek sikjának elforditásával történik. Az elforditás lehet mechanikus, hidraulikus vagy kombinált. Részei:

ˇ                               kormánykerék

ˇ                               kormányoszlop

ˇ                               kormánymű: lehet

csiga - csigakerekes

fogaskerék - fogasléces

globoidcsigás

ˇ                               lengőkar

ˇ                               tolórúd

ˇ                               irányitókar

ˇ                               kormánytrapét:

trapézkarok

összekötő rúd

Nehezebb gépeknél sokszor használatos a hidraulikus vezérlésű szervókormány, ahol a kerekek elforditását munkahenger végzi.

A tengelycsonkkormányzásnál, az irányithatóság javul, ha a kereket 1.5 - 3 - fokkal kifelé , a tengelycsonkot 3 - 5 - fokkal befelé döntjük és 4 - 5 fokos kerékutánfutást alkalmazunk. A kerékdőlés következtében a kormányzott kerekek egymástól távolodni akarnak, ezt úgy akadályozhatjuk meg, hogy beállitjuk a kerékösszetartást a kormánytrapéz összeköző rúdjainak hossz - változtatásával ( elöl kisebb - hátul nagyobb távolság a kerekek között ).

A kormány holtjátéka max. 15 - 30 fok lehet, ha nagyobb elkoptak a gömbcsuklók, cserélni kell őket.

 

A törzs 2 részből áll:

ˇ                               első: motor, sebváltó, mellső futómű, vezetőfülke

ˇ                               hátsó: üzemanyagtartály, hátsó futómű, munkagépkapcsoló berendezések

A 2 rész csuklósan kapcsolódik egymáshoz és hidrosztatikus erőátvitellel egymáshoz képest elfordithatók.

 

Összekerék kormányzás: Lényegében tengelycsonk kormányzás, ahol minden járókerék elforditható:

ˇ                               normál üzem: mellsőkerék kormányzás

ˇ                               oldalazó üzem: minden kerék egy irányba áll

ˇ                               ivmenet: a hátsó és mellső kerekek ellentétes irányban állnak

 

JÁRÓSZERKEZET:

 

A kerék kerületén , a kerék és a talaj érintkezési pontján , a nyomatékból származik a kerületi erő:

 

A kerék kipörgését a surlódás és a talaj deformációs ellenállása akadályozza. Az ebből származó adhéziós erő:

 

Részei:

ˇ                               mellső futómű: Egy csapszeggel csuklósan csatlakozik a vázhoz ( önbeálló ). Sokszor lap vagy spirálrugós kivitelben készül.

ˇ                               hátsó futómű: Mereven szerelik a sebváltó és kiegyenlitőmű házához.

 

Univerzális traktoroknál: A mellső tengely osztott és a futóműházban teleszkóposan helyezkedik el, igy megoldható a nyomtávolság állitása ( csapszeggel ). A kerék a féltengelyek végén helyezkedik el.

A hátsó futómű féltengelyeit az erőátviteli szerkezeteket összefogó öntvényre csavarozott féltengelytokba csapágyazzák és a tokból kilógó tengelyvégekre szerelik a kerekeket. A hátsó tengelyeken a kerekek eltolhatók ( nyomtávállitás ).

Állitható a nyomtáv még a kerekek megforditásával is.

Összekerékhajtású erőgépeknél sokszor mindkét ( első - hátsó ) futómű merev, nyomtávállitásra nincs lehetőség.   

 

 

Járókerekek:

Részeik:

ˇ                               kerékagy :

első kerekeknél a tengelycsonkra kúpgörgős csapágyakkal szerelik

hátsó kerekeknél a tengelyre ékelik vagy bilinccsel vagy szoritócsavarokkal a tengely bordázott részére szerelik.

ˇ                               keréktárcsa: a kerékagyra csavarokkal erősithető fel

ˇ                               kerékpánt: lapos vagy mélyágyazású lehet

 

ˇ                               gumiköpeny: vulkanizált gumi + szövetváz ( radiál - diagonál ), alsó része a bordázott futófelület, oldalsó része a sima vagy bordázott oldalfelület

ˇ                               tömlő: lágy gumi + szelep

 

 

 

motorfék: Ha a gázadagolást csökkentjük, jármű mozgási energiája a motor hajtására forditódik.

 

DOBFÉK:

ˇ                               Fékezett eleme a kerékre felerősitett, azzal együtt forgó fékdob ( öntöttvas, belül sima fékfelület ). Belül féktakaró lemezzel van lezárva, mely a tengelyagyra szilárdan van felerősitve.

ˇ                               fékpofák: a féktartó lemezre vannak erősitve A fékpofák egyik vége egy csap körül elforditható, másik végeik között feszitő szerkezet ( fékkilincs vagy hidraulikus fékhenger ). A 2 pofát egy rugó húzza össze.

ˇ                               fékbetétek: szegecseléssel vagy ragasztással a fékdobpalást belsejére erősitik őket.

Fékezéskor a feszitő szerkezet a fékpofákat a rugó ellenében a csak körül kissé elforditja, ennek hatására nekinyomódnak a fékdob felületének. ( ezek a szimplex fékek voltak ).

Duplex fékeknél a fékpofák megtámasztási pontjai és feszitőszerkezetei ellentétes oldalon, egymással szemben vannak kialakitva. Igy az erőhatások mindkét pofán azonosak.

 

TÁRCSAFÉK:

ˇ                               a fékezett elem a kerékkel együtt forgó féktárcsa, melyet mechanikus vagy hidraulikus feszitőszerkezet segitségével az álló fékező tárcsának szoritunk. Kedveltek a szegmenstárcsás fékek, ahol az álló tárcsáknak csak egy kis cikkelye van kialakitva, melyből 2 db van , közrefogva a forgó tárcsát. Itt az álló tárcsákat szoritjuk szoritjuk neki a mozgónak.

 

Mechanikus fékek: A pedálon kifejtett erőt rudazatok, huzalok viszik a fékszerkezetre. A kézifékek mindig mechanikusak és a hátulsó üzemi fékszerkezetet blokkolják.

 

Hidraulikus fékek:

Részei:

ˇ                               fékpedál

ˇ                               dugattyús főfékhenger

ˇ                               kerékfékhenger ( a főfékhenger erejét a fékfolyadék viszi át a kerékfékhengerre )

Egykörös fékrendszer:

Minden fékvezetékben azonos a nyomás. Ha bármelyik henger vagy vezeték megsérül, a nyomás megszűmik a fék hatástalanná válik.

 

Kétkörös rendszer:

A 2 elválasztott rendszerben azonos a nyomás. Ha az egyik sérül , a másik még üzemel. Rendszerint az egyik kör az első, a másik a hátsó fékekre hat.

 

Hidraulikus fékeknél a rendszer soha nem lehet levegős, mert a buborék rugóként viselkedik.

 

Pneumatikus fékek:

Az erőt sűritett levegő továbbitja, melyet a motorról hajtott kompresszor ( dugattyús ) állit elő és egy abroncstömlő ( megcsapolási lehetőség - gumiabroncsok fújása ) és nyomásszabályzó szelepen ( 6 - 8 Bar + nyomásmérő ) keresztül a levegőtartályba üriti. A pedállal egy szelep működtethető, mely összeköti a tartályt és a fékhengereket ( dugattyús vagy membrános - feladatuk a fékkilincsek elforditása ).

 

A gépek hidraulikus berendezéseinek feladata a függesztőmű és a munkagépek hidraulikus elemeinek működtetése. Részei:

ˇ                               tartály

ˇ                               durva szűrő

ˇ                               szivattyú: ( fogaskerekes vagy radiáldugattyús ) a szállitott olaj nyomása 80 - 100 Bar.

ˇ                               vezérmű: irányváltó szelepek

ˇ                               munkahenger: lehet egy vagy két irányba működő

 

A 2 irányba működő munkahengert a vezérművel 4 üzemhelyzetbe lehet állitani:

ˇ                               emelési helyzet: A henger a függesztőkarokat emeli.

ˇ                               sűllyesztési helyzet: ell.

ˇ                               rögzitett helyzet: A dugattyú minkkét oldalán le vannak zárva a vezetékek.

ˇ                               úszó helyzet: A vezérmű a dugattyú 2 oldalát összeköti ( úszik az olajban ).

 

Az emlitett funkciók mellett vannak még további funkciói is:

ˇ                               a munkagép mélységszabályozása

ˇ                               hajtott kerekek csúszásának csökkentése

ˇ                               folyadékáram szabályozása ( munkagép hidromotorjának fordulatszám - szabályozása )

ˇ                               finom szabályzás

 

 

Az aszinkron motorok 2 változatát használjuk:

ˇ                               csúszógyűrűs

ˇ                               kalickás

 

A motor 2 részből áll:

motorház

 

álló rész: Feladata a mágneses tér előállitása, ezt az állórész - házban lemezelt vastest - gyűrű hornyaiba helyezett tekercselés biztositja. A tekercselés 3 fázisú, a tekercsek kezdeteit és végeit az álló rész oldalán lévő kapocstáblára vezetik ki. A tábláb a 3 tekercs kétféleképpen kapcsolható:

ˇ                               csillag: A 3 tekercs egyik vége közös, a másik 3 vég pedig a 3 kapocspont.

ˇ                               delta: A 3 kapocspont a tekercsvégek sorba kapcsolása révén alakul ki.

 

forgó rész: Tengelyen elhelyezett lemezelt vastestből és a tekercselésből áll.

Csúszógyűrűs:

A tekercs egyik végeit csillagba kötik, szabad végeit pedig a forgó rész tengelyén levő 3 szigetelt csúszógyűrűhöz vezetik. A csúszógyűrűket inditáskor szénkefékkel és inditó ellenálással kötik össze, mely lehetővé teszi az áramlökésmentes inditást. Az inditás után a gyűrűket rövidre kell zárni, tehát a szénkeféket föl kell emelni a gyűrűk felületéről.

Kalickás:

A rövidre zárt forgó rész tekercselése a vastest hornyiban elhelyezett szigeteletlen vörösréz vagy aluminium rudakból áll, a rudakat a vastest mindkét végén gyűrűkkel rövidre zárják. Kalickás motoroknál a deltapcsolásra készitett álló rész tekercseit az inditás idejére csillagba kapcsolják, igy egyharmadára csökken a kezdeti áramlökés.