Belső keverékképzésű motorok. Részei:

ˇ                               dugattyús tápszivattyú: A befecskendező szivattyúra van szerelve és annak bütykös tengelye működteti, az ellenkező irányú mozgatást a dugattyúrugó végzi. Ha a bütyök a görgős emelő és a tolórúd közvetitésével a szelepek irányába nyomja a dugattyút, a nyomószelep nyit, a gázolaj nagyobbik része a dugattyú alatti térbe áramlik, kisebbik része a nyomócsonkon keresztül a szűrők felé távozik. Ha elfordul a bütyök, a dugattyút a rugó ellenkező irányba kényszeriti. A dugattyú fölötti térben szivás, allatta nyomás van. Az alsó részből mindig annyi tüzelőanyag távozik, amennyit a motor felhasznál, a dugattyú lökete a motor fogyasztásához igazodik. A szivó - nyomó térbe kézi szivattyú is található, mellyel légteleniteni lehet a rendszert.

ˇ                               elő és fiomszűrők: Anyagaik filc, papir, pamut, a szűrőházba oldalt vezetik be az olajat.

ˇ                               dugattyús befecskendezőszivattyú vagy adagoló: Annyi szivattyú van benne, amennyi a motor hengereinek a száma. A motor főtengelyéről hajtott bütykös tengely állandó lökettel nyomja a tengelyük körül egy, a gázpedálra kapcsolt fogasléccel elforditható ( tengelyük körül ) dugattyúkat. A fogasléc a szabályozó hüvelyre szerelt fogasiv segitségével forditja el a dugattyúkat. A nyomóteret felülről egy rugóval terhelt fejszelep zárja le. Ha a dugattyú az alsó holtpontban van, az elemhenger a tápcsatornából a tápfuraton át feltöltődik tüzelőanyaggal. Ha a dugattyú elindul fölfelé, felső éle elzárja a beömlőnyilást és nagy nyomáson , a fejszelepet megemelve, belöki a a tüzelőanyagot az égéstérbe a nyomócsövön és porlasztón keresztül.

A tüzelőanyag mennyiségének szabályozása : A dugattyúfejen függőleges horony és abból kiinduló ferde vezérlőél található. A dugattyúfej elforditásával szabályozható igy a mennyiség. Ha a hornyot a beömlőnyilással egy állásba forditjuk, minden anyag visszafolyik, nincs adagolás.

ˇ                               porlasztó: részei:

ház: a végére porlasztócsúcs ( tolórúddal állitható rugóval feszitett tűszelepes fúvóka ) van szerelve. A gázolaj a házon keresztül a csúcs aknájába kerül, ahonnan a nagy nyomás, a tűt megemelve kinyomja az égéstérbe.

 

Osztatlan égésterű motorok: nagy befecskendezési nyomás, többlyukú porlasztó szükséges

Osztott égésterű motorok: Főégéstérre és égéskamrára oszlik, ahol megindul az égés, majd innen áramlik át a főégéstérbe.

 

Fordulatszám szabályozás: Otto motoroknál folytásos, dizelnél töltésszabályozásos fordulatszánszabályozást alkalmazunk.

Erőgépeknél:

ˇ                               röpsúlyos fordulatszámszabályozó: A motorarányos hajtást kapó szabályzótengelyre rugók ellenében kilendülő röpsúlyokat szerelünk. A rugók kilendülését egy szabályzóhüvely érzékeli, mely fojtás vezérlésére alkalmas.

ˇ                               két fokozatú: Az üresjárat és a maximális fordulatszám között nincs szabályozás.

ˇ                               beállitható: A szabályzórugó mindig a gázkarral beállitott fordulatszámra szabályoz. 

 

 

Akkumlátor kezelése: Az akkumlátorok elektromos energia tárolására alkalmas berendezések, melyek a galvánelemek elvén működnek. Savas vagy lugos aksikat ismerünk. Ma főleg ólomaksikat alkalmazunk, melyekben az elektrolit vizes kénsavoldat, az elektródák pedig ólomvegyületek. Az aksinak 2 alapállapota van:

ˇ                               töltés

ˇ                               kisütés

Az aksiház anyaga saválló műanyag vagy gumi, mely cellákra van osztva. A cellákba fésűszerűen helyezik el a pozitiv és negativ lemezkötegeket, közöttük porózus szigetelő lapok vannak. A lemezcsoportokat kivezetővel látják el, melyeket ólomhidak kapcsolnak össze sorosan. A cellafedélen középen, lyukas dugóval ( szellőzés, H+ - eltávozása ) ellátott beöntőnyilás található. Egy cella feszültsége 2 V, az aksi névleges feszültsége igy a cellaszám kétszerese. A kivezető végpólusokra sarukat szerelnek.

Aksi kapacitása: K ( Ah ) = I ( terhelő áram erőssége ) * t ( kisütési idő )

 

Kezelés:

ˇ                               töménység ellenőrzés: ( a jó savsűrűség 1.285 kg / dm3 ) fokolóval lehet mérni. Savkészitéskor mindig a vizhez kell a kénsavat önteni. Ha túl sűrű az aksisav, desztvizzel lehet higitani.

ˇ                               feltöltöttségről meggyőződni: kimerült az aksi, ha a sűrűség 1.15 kg / dm3, a cellafeszültség 1.75 V

ˇ                               pólusok és saruk tisztántartása

ˇ                               kiméletes terhelés

 

akkumlátoros gyújtás:

2 áramkör:

primer:

ˇ                               aksi

ˇ                               gyújtáskapcsoló

ˇ                               gyújtótranszformátor

ˇ                               gyújtótranszformátor primer tekercse

ˇ                               megszakitó

szekunder:

ˇ                               gyújtótranszormátor nagy menetszámú szekunder tekercse

ˇ                               gyújtáselosztó

ˇ                               gyújtókábelek

ˇ                               gyújtógyertyák

 

működés:

ˇ                               A gyújtáskapcsoló zárja a primer áramkört és a megszakitó is zárt állapotban van, a primer áram a transzformátor vasmagjában mágneses mezőt hoz létre.

ˇ                               A megszakitó bütyök megemeli a kalapácsot, megszakad a primer áramkör , a transzformátor mágneses tere összeomlik és feszültséget indukál a sokkal nagyobb menetszámú szekunder tekercsben. ( A szekunder feszültség a primer 1000 - 1500 - szorosa lesz )

ˇ                               A megszakitás pillanatában a szekunder áramkör a forgó elosztópipán, valamely elosztószegmensen ( a szekunder áramot a gyújtási sorrendnek megfelelően elossza a gyertyák között - a megszakitó fölött az elosztófejben található ) és a hozzá kapcsolódó gyertyán keresztül záródik, létrejön a gyújtószikra.

 

transzformátor részei:

ˇ                               fémház

ˇ                               vasmag

ˇ                               primer / szekunder tekercs

ˇ                               belül szigetelő anyag

 

megszakitó részei:

ˇ                               körlapra elhelyezett üllő és csap körül elforditható kalapács ( az üllő irányába egy laprugó szoritja )

ˇ                               bütykös tengely: forgás közben a kalapácsot emelgeti, igy a primer áramkört szaggatja

ˇ                               kondenzátor: mérsékli az üllő és kalapács érintkezői közt keletkező szikrát. Az érintkezők közt megszakitóhézag van, melyet az üllő állitásával szabályozhatunk ( 0.3 - 0.5 mm ).

 

Előgyújtás állitó szerkezet: A gyújtás pillanatávan a motor fordulatszámának megfelelően állitja be az előgyújtást. 2 módja van:

ˇ                               röpsúlyos: megszakitó felfogó lemez érzékeli a súlyok kilengését, és megszakit - előbb indukál szikrát.

ˇ                               vákuumos : Egy szivótorokhoz kapcsolt membrán forditja el a felfogó lemezt.

 

gyújtógyertya részei:

ˇ                               ház ( alja menetes )

ˇ                               pozitiv elektróda ( szigetelve )                                          - köztük rés ( 0.5 - 0.7 mm )

ˇ                               hajlitott negativ ( test ) elektróda    

ˇ                               porcelán szigetelés

ˇ                               kivezető elektróda

 

tranzisztoros gyújtás: Hasonló , mint az akkumlátoros gyújtás, csak a megszakitó helyett mechanikai alkatrészek nélküli szerkezet működik.

 

Dinamók és generátorok:

Az erőgépek elektromos rendszere egyenáramú, a dinamók és generátorok az előállitott váltakozó áramot egyenirányitani tudják.

 

Dinamó : 2 fél ( +, - ) mágnes, köztük keret alakúra hajlitott, forgatható vezető. A vezető végeibe 2 félgyűrűt szerelünk, melyek szénkefékkel érintkeznek. A vezető forgatásával félfordulatonként váltakozó áram indukálódik, ám a kefék úgy vannak elhelyezve, hogy amikor a vezetőben az áram iránya félfordulatonként megváltozik, akkor a félgyűrűk is a másik keféhez fordulnak, igy forgás közben a kefék polaritása nem változik, egyenáram vezethető le. A dinamók mellékáramkörös gépek, vagyis a termelt áram egy része az állórész tekercsein folyik keresztül, igy előállitja a mágneses teret. Indulásnál a szükséges gerjesztést a visszamaradt mágnesesség biztositja.

 

Generátor: A vezetőt vasmagokra tekercseljük és az igy nyert pólusok között állandó mágnest forgatunk. A vezetőben váltakozó feszültség indukálódik, nagysága a szinuszgörbe szerint változik. A váltakozó feszültséget egyenirányitó diódákkal alakitják át. A gerjesztőáramot a tekercshez 2 csúszógyűrűn vezetik be.

 

Mindkét gépnél, a forgó rész hajtását a motor főtengelyéről hajtott ékszij adja.

 

Hogy a gépek fordulatszámának változása változó feszültséget indukálna, szabályozókra van szükség:

ˇ                               feszültségszabályozó: Ha nő a fordulatszám csökken a gerjesztőáram és forditva - állandó feszültséget indukál.

ˇ                               áramkapcsoló: Ha a dinamó feszültsége kisebb az aksiénál, a kettőt szétkapcsolja. Generátornál erre nincs szükség.

ˇ                               áramkorlátozó: Az áramkapcsoló ellentéte.

Inditómotorok: Az inditás a főtengely megforgatását jelenti. Módjai:

ˇ                               kézi inditás

ˇ                               vegyes üzemű: Először Otto - üzemmódba inditani, majd átkapcsolni dizelre.

ˇ                               segédmotoros: Kis Otto motor hajtja meg a főtengelyt.

ˇ                               elektromos: villanymotor

 

elektromos: Az inditómotor és főtengely összekapcsolása lendkerékre szerelt fogaskoszorú és az inditómotor tengelyén lévő fogaskerék segitségével történik. Az inditómotor felépitése szerint egyenáramú , főáramkörő inditómotor. Felépitése a dinamóéval azonos, csak működése ellentétes, a szénkeféken bevezetett áram forgatja meg a forgórészt.

 

A ma használt csavarhornyos inditómotor működése:    

Az inditókapcsolóval áram alá helyezzük a kapcsolórelét, a relé mágneses ereje behúzza a vasmagot, a kapcsolókar a tengelyen eltolja a fogaskereket ( lenditőkereket ). A fogaskerék összekapcsolódik a fogaskoszorúval. A kapcsolódás után zár az áramkör és az inditómotor forgat. A beindulás után a relé rugója visszahúzza a fogaskereket és az áramkapcsolót. A visszahajtást elkerüli, hogy a fogaskerék szabadonfutó szerkezettel van ellátva.

 

Hatásfokok:

ˇ                               indikált hatásfok: A motorba bevezetett tüzelőanyag hőtartalmának egy része a kipufogógázokkal , hűtővizzel, sugárzással stb útján a környezetbe távozik és elvész. A bevezetett hőenergia munkává alakitható hányadát az indikált hatásfok fejezi ki:

ˇ                               effektiv vagy gazdasági hatásfok: A motorban lezajló energiatranszformáció minőségére utaló hatásfok, mely az effektiv teljesitmény és a tüzelőanyaggal bevitt hőteljesitmény viszonya.

 

B: motor óránkénti tüzelőanyag fogyasztása ( kg / h )

H: tüzelőanyag fűtőértéke ( Mj / kg )        

Teljesitmények:

ˇ                               indikált teljesitmény: Az indikált középnyomással számolt belső teljesitmény. Ha a motor által végzett munkát időegységre vonatkoztatjuk, a z hengerszámú motor indikált teljesitménye:

n: motorfordulat ( 1 / s )

i: az ütemek száma szerinti szorzó: két ütemű motoroknál 1, négy üteműeknél 0.5

ˇ                               effektiv teljesitmény: A veszteségek ( surlódási, segédberendezések hajtása ) miatt a motor tényleges , a főtengelyen levehető teljesitménye ( Pe ) kisebb, mint az indikált teljesitménye. A két teljesitmény viszonya a mechanikus hatásfok, melyet kifejezhetünk az effektiv és indikált középnyomás hányadosaként is:

Másfelöl ezt a teljesitményt a motor a főtengelyen forgó mozgással adja le. Ha n a                                        fordulatszám 1 / s - ban, M a főtengely nyomatéka Nm - ben, az effektiv teljesitmény:                  -3  

 

ˇ                               literteljesitmény: A motor 1 dm3 hengerűrtartalomra jutó effektiv teljesitménye:

 

 

Fajlagos fogyasztás: Teljesitményegységre vonatkoztatott időegységenkénti tüzelőanyag - fogyasztás:        3

 

effektiv vagy gazdasági hatásfok: A motorban lezajló energiatranszformáció minőségére utaló hatásfok, mely az effektiv teljesitmény és a tüzelőanyaggal bevitt hőteljesitmény viszonya.

 

B: motor óránkénti tüzelőanyag fogyasztása ( kg / h )

H: tüzelőanyag fűtőértéke ( Mj / kg )        

 

Motor jelleggörbék: Üzemeltetési szempontból fontos, hogy ismerjük az üzemi jellemzők alakulását a motor különböző állapotaiban. A motor legfontosabb jellemzői:

ˇ                               effektiv teljesitmény ( Pe )

ˇ                               főtengely nyomatéka ( M )

ˇ                               a motor fordulatszáma ( n )

ˇ                               fajlagos fogyasztás ( b )

ˇ                               óránkénti tüzelőanyag fogyasztás ( B )

Ha a felsorolt tényezőket a fordulatszámnak, mint független változónak a függvényében ábrázoljuk, akkor a motor jelleggörbéit kapjuk. Rajz:

 

 

A jelleggörbék alapján értelmezhetjük a motorrugalmasság fogalmát, mely azt mutatja meg , hogy hogyan viselkedik a motor a terhelésváltozások hatására:

vagy: